A vagyontervezés lehetőséget kínál magánszemélyek és cégek számára, hogy vagyonukat megvédjék az esetlegesen felmerülő gazdasági és személyes kockázataiktól. Egyes vagyontervezési eszközökkel magánszemélyek a tulajdonukban levő céges részesedéseket és egyes vagyontárgyakat az öröklési szabályok kötöttségeitől mentesen tudják átadni a következő generációnak. Az alábbi cikkünkben az egyik legelterjedtebb vagyontervezési eszköz, a bizalmi vagyonkezelés legfontosabb tudnivalóit és előnyeit mutatjuk be, valamint arra is kitérünk, hogy mire érdemes figyelmet fordítani a bizalmi vagyonkezelés létrehozása után.
A bizalmi vagyonkezelés a vagyontervezés egyik legkorszerűbb és leghatékonyabb eszköze. Ebben a struktúrában három kulcsszereplő vesz részt: a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett. A konstrukció lényege, hogy a vagyonrendelő egy szerződés keretében a vagyonkezelés céljából átadja vagyontárgyainak – vagy azok egy részének – tulajdonjogát a vagyonkezelőnek. Az így átadott, ún. kezelt vagyon ettől kezdve teljesen elkülönül mind a vagyonrendelő, mind a vagyonkezelő saját vagyonától. Ez az elkülönítés biztosítja, hogy a kezelt vagyon védve marad mindkét fél esetleges pénzügyi kockázataitól. A vagyonkezelő tevékenységét elláthatja díjazás ellenében vagy akár ingyenesen is, a bizalmi vagyonkezelési jogviszony pedig legfeljebb 50 évig tarthat.
- A bizalmi vagyonkezelési struktúra előnyei
A bizalmi vagyonkezelés struktúra alkalmas számos adózási és jogi előny biztosítására. Ezeket röviden az alábbi pontokban szedtük össze:
- Társasági részesedések, vagyonok adómentes értékesítése:
A vagyonkezelésbe való átadás adómentes. Átadáskor a vagyon adómentesen felértékelhető, és ezért annak későbbi értékesítése adómentessé tehető.
- Hagyatékátadási eljárásból adódó problémák elkerülése:
A vagyontárgyak és a vagyonkezelésbe adott cégcsoportok feletti irányítás megszakítás nélkül folytatódhat a vagyonrendelő halála esetén is.
- Öröklésjogi korlátok áttörése:
A bizalmi vagyonkezelésbe tett vagyon nem képezi az örökség részét, annak megosztása a kedvezményezettek között az örökhagyó teljes diszkrécióján múlik.
- Társasági vagyonok egyben tartása:
Biztosítja, hogy a társaságirányítás vagy társasági vagyon nem kerül felaprózásra a tulajdonos halála esetén.
- Vagyonvédelem személyes felelősség esetén:
A bizalmi vagyonkezelésbe átadott vagyon elkülönül a vagyonrendelő saját vagyonától, így a vele szemben felmerülő, a vagyonrendelő felelősségén alapuló végrehajtás nem vezethető.
- Egyéb adózási előnyök:
Ha a bizalmi vagyonkezelés (bvk) keretében kizárólag pénzügyi bevétel keletkezik — például kamatjövedelem, osztalék vagy árfolyamnyereség formájában —, a bvk nem köteles társasági adót fizetni. Továbbá a bvk jogosult tartós befektetési számlát (TBSZ) nyitni, amely által az ott elért hozamok 5 év elteltével adómentesen felvehetők. Fontos kiemelni, hogy míg a hozamokból származó kifizetések adókötelesek, addig az eredetileg átadott vagyon (tőkerész) kiadása nem jár adókötelezettséggel. Az esetlegesen felmerülő illeték pedig a vagyonrendelő és a kedvezményezett közötti jogviszony alapján kerül meghatározásra.
- Mire figyeljünk a bizalmi vagyonkezelés létrehozását követően?
A bizalmi vagyonkezelés létrehozása nem azt jelenti, hogy nincs további teendők, hiszen a bizalmi vagyonkezelés működtetése folyamatos törődést igényel. A cikkünk további részében összefoglaljuk, hogy milyen dolgokra érdemes odafigyelni, ha már van vagyonkezelőnk.
a) Kedvezményezetti kifizetések
A kedvezményezetteknek történő vagyonkiadás több szempontból is érzékeny, hiszen adózási szempontból nem mindegy, hogy tőke vagy hozam kerül-e kifizetésre, milyen rokoni kapcsolat áll fenn a vagyonrendelő és a kedvezményezett között, a vagyonrendeléshez képest hány év elteltével kerül sor a kifizetésre, illetve, hogy milyen a felek adózási illetősége. Fontos ezért a vagyonkezelő kifizetését alaposan dokumentálni, a kifizetés alátámasztására éves vagy közbenső pénzügyi beszámolót készíteni és akár indokolt lehet tanácsadóhoz is fordulni.
b) Nyilvántartási kötelezettségek
A kezelt vagyonról a vagyonkezelő köteles a saját vagyonától és az általa esetlegesen kezelt egyéb vagyonoktól elkülönülő nyilvántartartást és eszközérték-nyilvántartást is vezetni.
Nagyon fontos, hogy a kezelt vagyon könyvei precízen és pontosan legyenek vezetve, mivel ez alapján állapítják meg a kedvezményezetti kifizetéskor az esetleges adófizetési kötelezettséget.
c) Éves felülvizsgálat
Mivel sok változás történhet az évek során, ezért célszerű a vagyonkezelési struktúrát, a kifizetések rendszerét, valamint a vagyonkezelő tevékenységét évente egy alkalommal felülvizsgálni és értékelni. A legideálisabb időpont az, amikor az éves beszámoló elfogadása is történik. Az éves felülvizsgálat során javasoljuk az alábbiakat:
- áttekinteni, hogy megvalósultak-e a tervezett vagyonrendelések,
- ellenőrizni, hogy a társasági részesedések vagy ingatlanok tulajdonváltozása bejegyzésre került-e,
- szükség esetén átvilágítani a struktúrát adózási szempontból.
d) Kedvezményezettek tájékoztatása
Kiemeleten fontos, hogy a kedvezményezettek tisztában legyenek a vagyonkezelési jogviszony alapvető aspektusaival, a saját jogaikkal, lehetőségeikkel. Sikeresen csak úgy működtethető egy családi vagyonkezelés, ha idővel a második és harmadik generáció is bevonásra kerül. Ehhez pedig elengedhetetlen a vagyonkezelés rendszerének és a kifizetési elveknek a megismertetése, valamint a folyamatos, generációk közötti információátadás.
e) Új (addicionális) vagyonrendelés
A vagyonrendelő nem köteles teljes vagyonát vagyonkezelésbe adni. Fennmaradó vagyonát, akárcsak a későbbiekben a nevén keletkező vagyont azonban bármikor, egyoldalúan, addicionális vagyonrendelésként átadhatja a vagyonkezelőnek, illetve halála esetére is rendelkezhet a vagyona fennmaradó részének bizalmi vagyonkezelésbe adásáról.
Az addicionális vagyonrendelés egyszerű eljárás, annak MNB általi nyilvántartásba vétele sem kötelező. Így az addicionálisan rendelt vagyonelemek köre nem kerül bele a hatósági nyilvántartásba.
f) Protektor
Ha már a vagyonrendelő vagyonát vagyonkezelésbe adta, akkor érdekében áll, hogy a vagyonkezelés minden szempontból a szerződésben foglaltak szerint valósuljon meg. Ennek ellenőrzésére a legmegfelelőbb személy a protektor. Kinevezésének az célja, hogy a vagyonkezelő tevékenysége feletti ellenőrzési jogosultságát (vagy annak egy meghatározott részét) gyakorolja.
Mivel a protektor intézményét a jogszabályok nem szabályozzák, ezért változatos jogokkal ruházható fel, kaphat:
- ellenőrzési jogot,
- mérlegelési jogkört,
- vétójogot a vagyonkezelő döntéseivel szemben.
g) Központosított (digitális) iratmegőrzés
A vagyonrendelés sokszor a család teljes vagyonát érinti, amelyre vonatkozó dokumentumanyag rendkívül nagy lehet. Legalább ennyire fontos, hogy biztosítva legyen az egyes szenzitív információkhoz (pl. külföldi bankszámlák hozzáférési kódjai) való hozzáférhetőség.
A vagyonkezelésben részt vevők jogainak gyakorlása miatt elkerülhetetlen, hogy ezek a dokumentumok, adatok egy helyen, viszonylag könnyen elérhetőek legyenek.
A dokumentumokat, információkat digitálisan (is) javasolt tárolni: a modern felhőalapú technológia garantálja ezen adatok elérhetőségét, sérthetetlenségét és azok bizalmi jellegének megőrizhetőségét is.
h) Bank- és értékpapírszámla
A kezelt vagyon rendeltetésszerű működésének felételei közé tartozik, hogy a vagyonkezelő a kezelt vagyon részére saját néven, de elkülönült pénzforgalmi vagy értékpapírszámlát nyisson.
Ha a bankszámla megnyitásakor nem megfelelő információ vagy igény kerül benyújtásra, akkor meghiúsulhat a vagyonelkülönülítés elve, amely kiteszi a vagyont a vagyonrendelő vagy vagyonkezelő kockázatainak.
Továbbá a kezelt vagyontömeg részére fenntartott számlák működésének feltétele, hogy a vagyonkezelő eleget tegyen a bank pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzésével kapcsolatos, rendszeres információ igénylésnek.
Érdekli a generációváltás, a bizalmi vagyonkezelés vagy a vagyonkezelő alapítvány? Mi segíthetünk!
Telefon: +36 1 889 2800
E-mail: info@vagyontervezes.hu
Web: vagyontervezes.hu
