Köztudott, hogy az állam az adóhatósági ellenőrzések segítségével a jogszabályok betartatását és a jogosulatlan adóelkerülés megakadályozását kívánja elérni, azonban ezzel sokszor túlzott mértékű terhet ró a vállalkozások vállára. Ráadásul többször előfordul, hogy olyan cégek is össztűz alá kerülnek, amelyek minden adókötelezettségüknek a jogszabályok szerint tettek eleget.
Ennek következtében a vállalkozások az adóellenőrzések során gyakran önhibájukon kívül egy időigényes, költséges és üzleti szempontból is megterhelő eljárással találják magukat szemben. Alábbi cikkünkben ezeket a negatív hatásokat soroljuk fel, majd végig vesszük, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie az adózóknak, ha az adóhatóság az adóellenőrzést követően meghozott határozatában negatív megállapításokat tett. Befejezésül pedig az adóhatósági határozattal szemben indítható bírósági eljárás jellemzőit elemezzük ki. A cikkünkben szolgálunk pár olyan tanáccsal, amelyek segítségével könnyebben átvészelhető az adóellenőrzés.
Az adóellenőrzés az adózókat érintő hátrányos következmények szempontjából négy szakaszra oszthatjuk fel:
- ellenőrzés
- hatósági eljárás
- határozat végrehajtása
- határozat bírósági felülvizsgálata
1. Adóhatósági ellenőrzés
Az adóhatósági ellenőrzés során nehéz bizonyos hátrányos tényezők elkerülése. Ezek közül a legkézzelfoghatóbb az adóellenőrzések menedzseléséhez szükséges teendők elvégzése:
- a szükséges iratok összegyűjtése, átnézése, rendszerezése és szelektálása;
- az ellenőrzési cselekményeken való részvétel;
- a könyvelővel, az adótanácsadókkal, a jogi képviselőkkel, illetve az adóeljáráshoz értő szakértőkkel való rendszeres egyeztetés.
Ezek általában rengeteg idő-, energia- és költségráfordítást jelentenek az ügyvezetés és a vállalkozás adminisztrációs munkatársai számára, amelynek köszönhetően gyakran a napi üzleti tevékenységek háttérbe szorulnak.
További hátrányt jelent, hogy a jó hírnév és általában a goodwill már ebben a kezdeti szakaszban is sérülhet:
- a gazdasági partnerek szerződéses együttműködését alapjaiban kezdheti ki egy adóellenőrzés híre;
- gyakran a munkavállalók oldaláról is bizalomvesztést okozhat.
Tanácsaink
Ha a vállalkozás csökkenteni szeretné az adóellenőrzéseknek való kitettségét, akkor különösen fontos az átlátható és pontos adózási gyakorlat kialakítása és fenntartása.
- Ajánlott szakértőt bevonni az adózás szempontjából releváns üzleti folyamatokba.
- Tanácsos rendszeres auditokat végezni, hogy kiszűrhessék és javíthassák az esetleges hibákat még az ellenőrzés megkezdése előtt.
- Amíg az adóhatóság megbízólevelét nem vesszük át a tárhelyen van lehetőségünk az esetleges hibák korrigálására az önellenőrzési szándék bejelentésével, amivel az adóhatóság által már elrendelt adóellenőrzéstől függetlenül is marad 15 napunk arra, hogy önellenőrzést adjunk be.
- Az ellenőrzés indulásakor rendkívül fontos, hogy a cég már az első perctől fogva tanácsadó bevonásával kommunikáljon az adóhatósággal.
2. Az adóhatóság határozati megállapításainak közvetlen negatív kihatásai
Ha az adóhatóság a határozatában adóhiányt, késedelmi pótlékot, adóbírságot állapít meg, az pénzügyileg akár olyan hatalmas terhet jelenthetnek, hogy könnyen előfordulhat, hogy a vállalkozás nem képes teljesíteni.
Az adóhatósági megállapítások miatt a vállalkozásnak ilyenkor több problémával is szembesülnie kell:
a) Törlésre kerül az adóhatóság által vezetett „köztartozásmentes adózói adatbázisból” (KOMA), sőt bizonyos értékhatár felett „megbízható adózó” státuszától is megfosztják.
b) A vállalkozás felkerülhet a „feketelisták” néven elhíresült adatbázisokba, amelyeket a vállalkozás üzleti partnerei is látnak.
c) Ha a vállalkozás kötelezett volt EKAER-biztosítékot fizetni, akkor ezt az adóhatóság felhasználhatja a vállalkozás tartozásának kiegyenlítésére. A biztosítékot azonban vissza kell pótolni, ha tovább akar működni a vállalkozás.
d) A pénzügyi-finanszírozási tervezés lehetetlenné válik, hiszen a hitelképesség, a (közbeszerzési) pályázatok, támogatások szempontjából alapvető feltétel a köztartozásmentességet tanúsító, ún. „nullás” adóigazolás, amelyet így nem kaphat meg a vállalkozás az adóhatóságtól.
3. A végleges (jogerős) megállapítások végrehajtása és a felszámolási eljárás
A fennálló köztartozás érvényesítése érdekében az adóhatóság kezdeményezheti a társaság vagyonára vezetett végrehajtást, fizetésképtelenség esetén pedig a felszámolási eljárás lefolytatását. Ezek már nyomot hagynak a Cégközlönyben is, így a piaci partnerek könnyedén tudomást szerezhetnek róluk. A bankok az eljárások miatt felmondhatják a kölcsönszerződéseket, a munkavállalók akár tömegesen is távozhatnak a cégtől.
Ha a vállalkozás mégis átvészeli ezt a szakaszt, sokszor a nulláról kell visszaépülnie, hogy a korábbi bizalmat újból megszerezze:
- teljesen új kapcsolati hálót kell építenie,
- beszállítói, partneri kört kell keresnie,
- a jóhírnevét újból meg kell alapoznia.
Tanácsaink
A hatósági megállapítások ismeretében sem biztos, hogy a jogorvoslat a legkifizetődőbb megoldás. Mivel az adóhatóság érdeke az, hogy befolyjon az adókülönbözet, ezért a megállapítások anyagi terheit tudja enyhíteni: például fizetési halasztás vagy részletfizetés engedélyezésével. Az adóhatósági megállapítások közül érdemes kifejezetten az adóbírság csökkentését kérni az ún. „feltételes adóbírság kedvezmény” segítségével, amellyel a kiszabott adóbírság fele spórolható meg, ha lemondunk a fellebbezésről és az adókülönbözetet is befizetjük.
Továbbá elérhetjük a végrehajtás felfüggesztését vagy megszüntetését, ezen eszközök nagy része pedig külön-külön is érvényesíthetők bizonyos végrehajtási cselekmények esetében. Emellett tiltakozhatunk végrehajtási kifogással a végrehajtó jogellenes végrehajtási intézkedéseivel szemben.
4. Az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata
Noha néhányszor előfordul, hogy a másodfokú adóhatóság hatályon kívül helyezi az elsőfok határozatát, mégis az első valós, az adóhatóságtól független plénum előtti jogorvoslati lehetőség a közigazgatási bíróság felülvizsgálata. Emiatt is jelent komoly veszélyt az adózók számára, hogy az adóhatóság másodfokú határozata főszabály szerint jogerősnek és végrehajthatónak minősül, amely akkor is igaz, ha az adózóknak még elérhető az a lehetőség, hogy megtámadják a határozatot a bíróságon.
Ennek köszönhetően sokszor fordul elő, hogy miközben zajlik a jogvita, az adóhatóság már végrehajtási intézkedéseket foganatosít. Ezáltal mire a közigazgatási per során (valamint az utána következő egyéb eljárások, mint a kúriai felülvizsgálat vagy egyes alkotmánybírósági eljárások) valamilyen döntést hoznak, addigra az adózó cég már felszámolás alá kerül. A felszámolás megindításával pedig elveszítjük a kontrollt a cégünk felett már a per lezárása előtt, amely a per kimenetelét is könnyen befolyásolhatja.
Erre a helyzetre kínál megoldást az ún. „azonnali jogvédelem”, amelyben kérhetjük a bíróságtól, hogy addig ne legyen a határozat végrehajtható, amíg a per folyamatban van. Arról kell meggyőznünk a bíróságot (a cég anyagi helyzetének részletes, dokumentumokkal alátámasztott bemutatásával), hogy:
- a cégünk működik,
- rendelkezik megfelelő anyagi forrásokkal,
- árbevételt és nyereséget termel, ami miatt a végrehajtás elhalasztása a későbbiekben sem veszélyezteti az adóhatóság követeléseinek megtérülését.
Azonban emellett azt is bizonyítanunk kell, hogy az azonnali végrehajtás a fentiek ellenére vissza nem fordítható károkat okozna a cégünknek.
A bírósági eljárás időigényes és jelentős anyagi terhekkel jár, de a legnagyobb előnye, hogy egy olyan fórumon támadhatjuk az adóhatóság döntését, amely független az azokat meghozó hatósági apparátustól.
Tanácsaink
Adózóként a bírósági eljárást megelőzően az egyik elsődleges cél, hogy elérjük az adóhatósági határozat végrehajtásának felfüggesztését. Ezáltal stratégiailag indokolt lehet már 15 napon belül előterjeszteni a keresetlevelet (a 30 napos keresetindítási határidő helyett) az azonnali jogvédelem iránti kérelemmel egy időpontban. A kereset módosítására a keresetindítási határidőig, bizonyos mértékig pedig akár még az első tárgyalásig is van lehetőség.
Ha az azonnali jogvédelem elrendelésére nem is kerül sor, a bíróság értesíti az adóhatóságot is, amely a kérelem elbírálásáig nem foganatosíthat végrehajtási cselekményeket, így időt nyerhetünk.
Szintén nagyon fontos azt is megjegyezni, hogy az azonnali jogvédelem benyújtására az eljárás során bármikor van lehetőségünk. Ha a bíróság az első alkalommal beadott kérelmünket esetleg nem is találja megalapozottnak, úgy az eljárás folyamán a bíróság akár más belátásra is juthat és utóbb elrendelheti az azonnali jogvédelmet. Emiatt indokolt lehet a kérelmünket az eljárás során többször is előterjeszteni.
NAV ellenőrzés vagy adóper folyik cége ellen? Vegye fel a kapcsolatot tapasztalt adójogász kollégáinkkal!
Weboldal: kopogtatanav.hu
E-mail: info@kopogtatanav.hu
Telefon: +36 1 889 2800