Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgatójának első helyettese szerint a nemzetközi előrejelzések alapján az atomenergetika reneszánszát éljük, amelyben a Roszatom döntő szerepet játszik. A Szocsiban megrendezett Atomexpo záró sajtótájékoztatóján Komarov kiemelte, hogy a dubaji COP28 klímacsúcson tett kötelezettségvállalások alapján 2050-re várhatóan megháromszorozódik a globális atomerőművi kapacitás.
Az atomenergia jelenlegi globális beépített teljesítménye 370 gigawatt, amelyet 1000 gigawatt fölé kell emelnünk a következő néhány évtizedben. Oroszországban a cél, hogy a jelenlegi 20 százalékról 2045-ig 25 százalékra növeljék az atomenergia részarányát az ország energiaellátásában. Ez 35 új atomerőművi blokk építését jelenti 2035-ig.
A Roszatom jelenleg is vezető szerepet tölt be globálisan az atomerőművek építésében, 25 épülő blokk közül 22 orosz technológiájú. Oroszország az urántermelésben és a nukleáris üzemanyag gyártásában is az élvonalbeli országok között van.
Komarov szerint az urán árának emelkedése nem kedvez a felhasználóknak, amit spekulatív okok is befolyásolnak. Az urán ára jelentősen megemelkedett az elmúlt időszakban, ami kihívást jelent az ipar számára.
A Roszatom exportból származó bevételei tavaly elértek 16 milliárd dollárt, ami kétszeres növekedést jelent egy év alatt. Ez annak köszönhető, hogy a vállalat együttműködő országai nem követték a politikai változásokat. Az atomenergetika mellett a Roszatom új technológiai termékek fejlesztésében is élen jár, tavaly 10 milliárd dollár bevételt realizálva ezen a területen.
Komarov hangsúlyozta, hogy az atomenergetika reneszánsza új lehetőségeket nyit meg a világ számára, és a Roszatom elkötelezett amellett, hogy elősegítse a biztonságos és fenntartható energiaellátást. Az európai uniós szankciók ellenére a polgári felhasználású atomenergetika továbbra is zavartalanul fejlődik, biztosítva a globális energiaellátás diverzifikációját és stabilitását.
