Az étkezés egy alapvető fizikai szükséglet, étel nélkül csak pár napig tudnánk életben maradni. Ennek ellenére mégis sokaknak okoz gondot az, hogy alapvetően rosszul viszonyulnak az ételhez, és szinte ellenségnek tekintik.
Ennek főként a mai szépségideál az oka, amely a vékony testalkatot preferálja. Rengetegen küzdenek azzal, hogy elérjék ezt a bizonyos álomalakot, ennek érdekében pedig drasztikus diétákat követnek, így viszont az étellel való kapcsolatuk is megromlik.
Pedig a táplálék, ahogy az a nevében is benne van, táplálja, építi a testünket, így semmiképp sem szabad szigorúan megvonni magunktól. Ha úgy véled, neked sem ideális az étellel való viszonyod, akkor tedd fel magadnak, és válaszold meg őszintén az alábbi kérdéseket. További hasonlóan érdekes tartalmakért pedig böngészd át a Bien.hu lélek rovatát!
Mit üzen a belső hangod az étellel kapcsolatban?
Érdemes megfigyelni azt, hogy az úgynevezett belső hangod milyen gondolatokat közvetít számodra az étkezéshez kötődően.
Például szoktad-e azt mondani magadnak, hogy “ma nagyon fárasztó napom volt, úgyhogy megérdemlek egy pár szelet süteményt”. Vagy ha túlzásba esel, támadnak-e olyan gondolataid, hogy “minek kellett ezt megennem? Így soha nem fogok lefogyni! Nincs semmi önuralmam, szánalmasan gyenge az akaraterőm!”
Ez két eléggé szélsőséges nézőpont, de mindkettő káros. Az első azért, mert az ételt jutalomként, vagy valaminek a pótlására használja, míg a második bűntudatot kelt benned.
Tudatosítsd, hogy az étel egy energiaforrás a szervezetednek, de semmi több. Persze fontos, hogy olyasmiket egyél, amik ízlenek, de nem szabad, hogy az étkezés jutalmat jelentsen, vagy lelkiismeret-furdalást okozzon. Örülj a finom falatoknak, de ne tekintsd az unalom vagy a magány ellenszerének.
Milyen családi mintákat hoztál magaddal az étellel kapcsolatban?
Az evéshez való hozzáállásunkban nagy szerepe van a gyermekkori szokásoknak, a családban, szülőktől tapasztalt mintáknak. Ha például óvodásként minden hisztidet úgy kezelték, hogy édességgel nyugtattak le, akkor az étel egyfajta jutalmat jelent számodra.
Ha ebéd közben a szüleid folyton vitatkoztak egymással, akkor nem csoda, ha tudat alatt is viszolyogsz a másokkal közös étkezésektől. Ha anyukád folyton fogyókúrázott, és azt láttad, hogy mennyire szenved, mert szinte csak salátákon él, az megint csak egy olyan minta, ami felnőttként is hatással lesz rád.
Fontos tudni, hogy ezeket a belénk rögzült hiedelmeket le lehet győzni, de ez egy hosszabb folyamat.
Mit mondanál másoknak külső szemlélőként?
Az emberek többsége sokkal kritikusabb magával szemben, mint másokkal. Képzeld csak el, hogy egy barátod van hasonlóan rossz kapcsolatban az étellel, mint te. Mit tanácsolnál neki?
Őt is arra biztatnád, hogy ostorozza magát, amiért megevett egy egész pizzát vacsorára, vagy ha szomorúnak érzi magát, akkor egyen csak meg egy tábla csokit és minden jobb lesz? Aligha. Legyél magaddal szemben is megbocsátó és támogató, ahelyett hogy folyton becsmérelnéd önmagad.
