Annak ellenére, hogy a globális gazdaság számos kihívással néz szembe, a magyar munkaerőpiac továbbra is feszesen teljesít – hangsúlyozta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában. A magyarországi munkanélküliségi ráta európai viszonylatban is kedvező, az ország jelenleg a nyolcadik helyen áll ezen a téren az Európai Unióban, a foglalkoztatottságot tekintve pedig az első tíz között szerepel.

Bár az elmúlt évhez képest némi, 0,4 százalékos növekedést tapasztaltak a munkanélküliségi rátában, a regisztrált álláskeresők száma a legalacsonyabb szintet érte el az elmúlt 34 évben. Jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartása szerint 226 ezer munkakereső van az országban, és számuk folyamatosan csökken. Az államtitkár kiemelte, hogy bár a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a munkanélküliségi arány növekedett, ennek oka az inaktívak munkaerőpiacra való belépése, ami hosszú távon pozitív hatással lehet a foglalkoztatásra.

A foglalkoztatottság terén viszont némi eltérés mutatkozik a nemek között: míg a férfiak foglalkoztatottságában csekély visszaesés tapasztalható, addig a nők esetében a foglalkoztatottak száma háromezres növekedést mutat. Ez arra utal, hogy elsősorban a férfiakat nagyobb arányban foglalkoztató ágazatok, például a járműgyártás kerültek nehéz helyzetbe. Czomba megjegyezte, hogy a német gazdasággal szorosan összefonódott magyar ipar erősen érzékeli a németországi elbocsátásokat és bércsökkentéseket, főként az autóipar területén.

A jövőt illetően az államtitkár optimistán nyilatkozott: reméli, hogy a járműgyártásban zajló technológiai átalakulás új munkahelyeket teremt, különösen a kelet-magyarországi beruházások, mint a Nyíregyháza, Debrecen és Szeged környékén tervezett projektek révén. A kormány napi kapcsolatban áll a járműipari cégekkel, és azon dolgozik, hogy az átmeneti időszakban is fenntartsa a foglalkoztatottságot, felkészülve arra, hogy a termelés felfutásával pótolható legyen a szükséges létszám.

A munkaügyi szabályozás terén jelentős változás, hogy a 2023-ban tíz napra emelt apasági szabadság kivételének lehetőségét a gyermek születésétől számított két hónapról négy hónapra növelték, hogy a koraszülött vagy beteg gyermekek apja számára is rendelkezésre álljon az időkeret. Az első öt napra száz, a második öt napra negyven százalékos bért kapnak az apák, amit az államkincstártól részben visszaigényelhet a munkáltató.

Forrás: www.mti.hu