Amikor a játék már nem játék
Egy kis izgalom, egy gyors nyeremény reménye, egy ártatlan „csak most az egyszer” – így kezdődik sokaknál. A szerencsejáték hosszú ideig szórakozásnak tűnhet, de észrevétlenül válhat valami sokkal sötétebbé. A szerencsejáték-függőség jelei sokszor nem azonnal tűnnek fel sem az érintettnek, sem a környezetének, pedig a háttérben már régen elszakadt valami: a kontroll.
Ez a cikk nem ítélkezik. Segíteni szeretne abban, hogy észrevedd az intő jeleket – akár magadon, akár valakin, aki fontos neked.
Hol a határ a hobbi és a függőség között?
Egy-egy lottószelvény, alkalmi rulettparti vagy sportfogadás még nem jelent bajt. A gond ott kezdődik, amikor már nem te irányítod a játékot, hanem az kezd el irányítani téged. Ez a határ nem mindig éles, de ha figyelsz, felismerhető.
Figyelmeztető jelek, amiket nem szabad figyelmen kívül hagyni
-
Gyakori gondolatok a játékról
Ha valaki állandóan a következő fogadáson, a kihagyott lehetőségen, a „majd most visszanyerem”-típusú gondolatokon járatja az agyát, az már nem kikapcsolódás, hanem megszállottság. -
Titkolózás a játszás mértékéről
Ha valaki hazudik arról, mennyit játszik, vagy eltitkolja, mennyit veszített, az komoly vörös zászló. A titkolózás nem szórakozás, hanem szégyen. -
Egyre több pénz eljátszása
A játék összege fokozatosan nő – nem a nyeremény miatt, hanem mert a korábbi izgalom már nem elég. Ez a klasszikus tolerancia, amit minden függőségnél látunk. -
Érzelmi kilengések a játék körül
Ha a nyeremény eufóriát, a veszteség mély depressziót vagy dühöt okoz, akkor az érzelmi kontroll is kicsúszott. A hangulat a játék függvényévé válik. -
Elvonási tünetek játék nélkül
Idegesség, feszültség, nyugtalanság – ha valaki nem tud játszani, és ez szorongást, frusztrációt vált ki, az már nem egyszerű érdeklődés. -
Munka, tanulás, kapcsolatok háttérbe szorulnak
Ha a játék fontosabbá válik, mint a mindennapi élet kötelezettségei, már nem hobbiról van szó. Gyakori, hogy a munkahelyi teljesítmény romlik, barátságok megszakadnak, párkapcsolatok megromlanak. -
Kölcsönkérés, anyagi problémák
A pénzügyi gondok a leggyakoribb és leglátványosabb következmények közé tartoznak. Ha valaki kölcsönöket vesz fel, elad dolgokat, vagy akár lop is a játék miatt, az súlyos függőségi állapotot jelez. -
Képtelenség abbahagyni, még ha akarja is
Talán a legfontosabb jel. Ha valaki már felismeri, hogy baj van, de nem tud leállni – akár többszöri próbálkozás után sem –, akkor külső segítségre van szükség.
Nemcsak pénzről van szó
Sokan úgy gondolják, hogy a szerencsejáték-függőség „csak” pénzügyi probléma. Pedig a háttérben sokkal több húzódik: kontrollvesztés, érzelmi egyensúly megbomlása, önbecsülés romlása. A függőség hatással van a személyes kapcsolatokra, az egészségi állapotra és a mindennapi életre is.
A környezet szerepe – mit tehetsz, ha másnál látod a jeleket?
Függőséggel élni sosem könnyű – de az sem, ha valaki szerette szenved tőle. Ilyenkor fontos, hogy ne vádolj, ne hibáztass, hanem figyelj, beszélj, és ajánlj fel segítséget.
Néhány mondat, amivel elindulhatsz:
-
„Észrevettem, hogy mostanában sokat játszol. Jól vagy?”
-
„Nem az a célom, hogy beleszóljak, csak aggódom érted.”
-
„Ha úgy érzed, nehéz erről beszélni, én itt vagyok, amikor szeretnél.”
Az empátia és a türelem sokkal többet számít, mint a nyers őszinteség.
Segítség létezik – de kérni kell
A jó hír, hogy van kiút. Magyarországon is működnek olyan programok, csoportok, szakemberek, akik kifejezetten szerencsejáték-függők támogatására specializálódtak. A legnehezebb lépés az első: belátni, hogy baj van, és megtenni az első lépést a változás felé.
Ha úgy érzed, érintett vagy, vagy valaki a környezetedben küzd ezzel, érdemes felkeresni:
-
addiktológus szakembert,
-
lelkisegély szolgálatot (pl. Kék Vonal, Lelki Elsősegély),
-
anonim önsegítő csoportokat.
És ha még mindig azt mondod, „nekem nincs gondom”…
…csak tedd fel magadnak őszintén a kérdést: mikor volt utoljára olyan hét, amikor nem gondoltál a játékra? Nem játszottál, nem kerestél új lehetőséget, nem számolgattad a veszteséget vagy a következő esélyt?
Mert a függőség nem akkor kezdődik, amikor már mindened odalett – hanem ott, ahol már nem te döntesz. Csak a szokás. A kényszer. A gép.
És egy döntés, amit talán még ma meghozhatsz: hogy visszaveszed az irányítást. Mert bármilyen mélyen is jársz, mindig van visszaút. Csak el kell indulni.